Dilemma a homeoffice-ról

Lehetséges-e az elvárt mennyiségben és minőségben kommunikálni a home office-ban lévő kollégákkal a cégen belüli változásokról, projektekről? Tudják-e biztosítani az információáramlást az online meeting-ek?

Egy felmérés szerint Magyarországon a munkavállalók közel negyede dolgozhat bizonyos napokon otthonról. Persze vannak olyan munkakörök, ahol ez kivitelezhetetlen, ilyen a vízimentőé is.
A homeoffice számos előnyét és hátrányát szokták felsorolni: a munkavállalók örülnek, hogy elintézhetik a villanyóra-leolvasót, ránézhetnek a gyerekre, ha beteg, illetve nem kell órákat tölteni az utazással, ugyanakkor kevesebbet találkoznak a munkatársaikkal, és egyeseknek hiányzik a munkahelyi légkör. A vezetők a munkavégzés ellenőrizhetőségét és hatékonyságát kérdőjelezik meg, miközben tisztában vannak vele, hogy az irodahelyiségek méretén, rezsin jelentős költségcsökkenést érhetnek el.
Kommunikációs tanácsadóként és trénerként leginkább azzal a problémával találkozom, hogy a vezetők és az alkalmazottak is érzékelik, homeoffice-ban nem megfelelő módon áramlik az információ. Az e-mailek, belső levelezések nem minden részletet tartalmaznak. A cigi- vagy kávészünetben felmerülhetnek olyan szempontok, amelyeket az otthon lévők csak akkor tudnak meg, ha rákérdeznek. Amikor a cégvezetőkkel ezekről a problémákról beszélgetünk, gyakran az derül ki, hogy az információáramlásnak nincsenek meg a protokolljai. Az útvonalak és eszközök még csak-csak rendelkezésre állnak, de arra nincs meg a receptjük, hogyan érjenek pontosan célba az üzenetek, és hogyan végezze mindenki ugyanazzal a háttértudással a munkáját. Éppen ezért olyan tréninggyakorlatokat végzünk, ahol lényeges elem az információk értékelése: a fontos és nem fontos megkülönböztetése egymástól. El kell érni azt is, hogy a munkatársak átlássák egymás feladatait. Ha ugyanis felruházzuk őket ezzel a képességgel, akkor mindenki azt nyújtja majd a másiknak, amire annak szüksége van.

Tóth Zoltán András