Milyen lépésekre volna szükség ahhoz, hogy négy nap alatt hosszabb munkaidővel el lehessen végezni a feladatokat, és a munka-magánélet egyensúly se sérüljön?
Mindenki árgus szemekkel figyelte a Telekomot, amikor 2022-ben két lépcsőben bejelentették, hogy összesen 300 munkatársuknak bevezetik a négynapos 36 órás munkahetet, a fizetésük pedig változatlan marad. 2024 elején azonban egy közleményben visszakoztak: „a kezdeti pozitív visszajelzéseket követően a felmérések rávilágítottak arra, hogy a hosszú távú tesztidőszak során nem minden terület és kolléga tudta ugyanolyan hatékonysággal ellátni feladatait. Míg a kollégák egy része akadály nélkül oldotta meg a feladatokat az intenzívebb 4 nap alatt, egyértelművé vált, hogy többségük munkája jellege, vagy élethelyzete miatt nem tudott ebben a modellben kellő hatékonysággal dolgozni.”
A négynapos munkahéthez érdemes gördülékenyebbé tenni a döntéshozatalt, egyszerűsíteni a folyamatokat, rövidíteni az értekezleteket, és segíteni az időgazdálkodást. Így viszont mindenkinek hiperfókuszáltnak kell lennie négy napig. Lerövidülnek a napközbeni szünetek, nem marad idő ötletelésre, beszélgetésre, ami a hangulatnak és a csapatszellemnek árthat. A kreatív munka kárára is mehet az, ha mindenki csak arra összpontosít, hogy legyen meg a saját dolgával.
A mérleg egyik serpenyőjében tehát kétségkívül ott a plusz pihenőnap, a hosszabb hétvége, de a fokozott időnyomás és feszültség miatt könnyen lehet az az érzet, hogy biorobotokra, automata gépekre van inkább szükség a munkahelyen, mint érzésekkel, egyéni gondolatokkal rendelkező személyiségekre.